www.evangluth.ro

2017. szeptember. 22., péntek

Képgaléria


 

Statutum magyarul

A ROMÁNIAI EVANGÉLIKUS-LUTHERÁNUS EGYHÁZ STATÚTUMA

 

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §.     (1) Elnevezése: Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház (RELE).
(2) A Romániai Evangélikus–Lutheránus Egyház a Romániában élő evangélikus hívek közös vallásgyakorlata érdekében megszervezett közössége, Jézus Krisztus anyaszentegyházának része.

2. §.     (1) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház tanítása és szolgálata a reformáció lutheri irányzatának hitvallási szellemében a Szentíráson alapul.
(2) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház legfontosabb hitvallási iratai a Meg Nem Változtatott Ágostai Hitvallást és Luther Márton Kiskátéját.
(3) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház által elfogadott Egyetemes hitvallások: Apostoli Hitvallás, Nicea-Konstantinápolyi Hitvallás és Athanasius Hitvallása

3. §.     (1) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház a hitvallás azonossága alapján szószéki és oltári közösségben él a Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházzal (Erdélyi Szász Evangélikus Egyház), a Magyarországi Evangélikus Egyházzal, minden magyar evangélikus egyházzal, a Lutheránus Világszövetség valamennyi tagegyházával, valamint más országok evangélikus egyházaival.
(2) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház szószéki és úrvacsorai közösségben él a Romániai Református Egyházzal, amely kapcsolat évszázados történelmi hagyományokon alapul, továbbá a Leuenbergi Konkordiát elfogadó egyházakkal.
(3) A Romániai Evangélikus Lutheránus Egyházat a Jézus Krisztusban vetett hit alapján testvéri kapcsolat köti össze a többi keresztyén egyházzal. Ökumenikus kapcsolatokat tart fenn a romániai és külföldi egyházakkal, elsősorban az Egyházak Világtanácsa és az Európai Egyházak Konferenciája tagegyházaival.

4. §.     (1) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház Jézus Krisztustól rendelt küldetésének tekinti, hogy az evangéliumot tisztán és igazán hirdesse minden embernek, a szentségeket Krisztus rendelése szerint szolgáltassa ki, és hitének gyümölcseként a szeretetet Jézus Krisztus tanítása és példája szerint gyakorolja.
(2) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház feladatának tekinti az egyházi szolgálat megszervezését, a szervezett missziói diakóniai munkát, az evangélikus szellemben való nevelést, az egyházi szolgálatra való felkészítést és tiszteletben tartja a teológia művelésének szabadságát.
(3) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház tiszteletben tartja Románia alkotmányát, betartja a törvényeit.
(4) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház belső szervezetében, törvényeiben, rendelkezéseiben, kormányzási és fegyelmezései munkájában, Románia alkotmányának szellemében önálló és független, belső ügyeit autonóm módon intézi.

II. FEJEZET
AZ EGYHÁZ TAGJAI ÉS SZERVEZETE

5. §. A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház tagja az a magyar, szlovák, német, román, vagy más ajkú személy, aki:
(a) részesült a keresztség szentségében;
(b) evangélikus egyházunkhoz való tartozását személyesen kinyilvánítja, konfirmáció vagy betérési nyilatkozat által;
(c) az evangélikus egyház tanítását elfogadja, vallja és képességei szerint megtartani igyekszik.

6. §. Az egyháztagság elhalálozással, az egyházból való kilépéssel, vagy fegyelmi kizárással szűnik meg.

7. §.     (1) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházban az egyháztagság, egyházközségi tagságban valósul meg.
(2) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház egyházközségének tagja az az egyháztag, aki annak gyülekezeti életében és fenntartásában lelki, szellemi és anyagi erejéhez mérten részt vesz, és az egyházközség területén lakik.
(3) Választójogát minden egyházközségi tag csak egy egyházközségben, mégpedig abban az egyházközségben gyakorolhatja, amelynek területén, illetve szórványkörzetében állandó lakhelye van.

8. §.     (1) Az egyháztagok egyházközségekben szerveződnek. Az egyházközségek egyházmegyét, az egyházmegyék pedig egyházkerületet alkotnak.
(2) A híveknek anya-, vagy fiókegyházközségekbe való szervezését, a szórványhelyek elosztását az egyházközségek között, illetve az egyházközségek egyházmegyébe való beosztását az egyházkerületi presbitérium állapítja meg.
(3) Az egyházközségek, egyházmegyék és egyházkerület, valamint az általuk létrehozott törvényes intézmények a törvény értelmében jogi személyek.

9. §.     (1) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház gyülekezeteiben az istentiszteleti, szolgálati nyelv: a magyar, szlovák, német illetve román, az egyházközség tagjainak anyanyelvétől és hagyományától függően.
(2) Valamely gyülekezet, egyházközség vagy szórványközösség szolgálati nyelve tekintetében az egyházközségi közgyűlés, illetve szórványközösség kérésére az illetékes egyházmegyei elnökség véleményezése alapján az egyházkerületi presbitérium dönt.

III. FEJEZET
AZ EGYHÁZ ÖNKORMÁNYZATA

10. §. A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház autonóm szervezet. Minden ügyét önállóan intézi. Maga alkotja meg Kánonját, törvényeit, belső szabályrendeleteit.

11. §.   (1) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházban az egyházkormányzás zsinatpresbiteri elv alapján történik, mely szerint a jelen Kánonban megfogalmazott feltételek mellett minden egyházközségi tag jogosult részt venni az egyház kormányzásában közvetlenül vagy törvényes képviselőin keresztül.
(2) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház kormányzásában a paritás elve, vagyis a lelkészi és nem lelkészi elem azonos méretű befolyása érvényesül.

12. §.   (1) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház legfőbb képviseleti és közigazgatási, törvényhozó és választói, valamint teológiai döntést hozó szerve a Zsinat.
(2) Az egyházközség és egyházmegye legfőbb képviseleti, közigazgatási és választói szerve a Közgyűlés.

13. §. A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház kormányzó, végrehajtó szerve minden szinten a presbitérium.

14. §.   (1) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyháznak minden szinten lelkészi és nem lelkészi tisztségviselőből álló, választott elnöksége van.
(2) Egyházközségi szinten a lelkész és az egyházközségi felügyelő, egyházmegyei szinten az esperes és az egyházmegyei felügyelő, egyházkerületi szinten a püspök és az egyházkerületi felügyelő, illetve ezek törvényes helyettesei.
(3) Az elnökség tagjai a társelnökök, akik egyenlő joggal képviselik a hatóságok előtt választó közösségüket és annak törvényes szerveit, azokat együtt illetékesek összehívni, azokon megegyezés szerint elnökölnek, azok nevében együtt illetékesek aláírni a hivatalos iratokat, és az egyház összes ügyeit konszenzus alapján intézik.

15. §. A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház ügyintéző hivatalai:
a) egyházközségi szinten a Lelkészi Hivatal
b) egyházmegyei szinten az Esperesi Hivatal
c) egyházkerületi szinten pedig a Püspöki Hivatal.

16. §.   (1) Az egyházközségeknek, egyházmegyéknek és egyházkerületeknek jogában áll létrehozni és fenntartani: szeretet-, bel- és külmissziói vagy más vallásos célú intézményeket, közoktatási és saját személyzete kiképzését szolgáló tanintézeteket, nyugdíjpénztárat, könyv és folyóirat-kiadót, médiaműhelyeket, valamint gazdasági egységeket.
(2) A felsorolt intézmények és szervezetek működéséről a Romániai törvényeknek megfelelően a zsinat által hozott külön jogszabály rendelkezik, s mint ilyen az egyház szervezetéhez tartozik és az egyházi hatóságok igazgatása, kormányzata és felügyelete alatt áll.

17. §. A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház az egyházi szolgálat és kormányzás elősegítése érdekében tanácsadó testületeket szervez és működtet.

18. §.   (1) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház bíráskodó illetve fegyelmező szolgálatát egyházközségi szinten, a presbitériumokból alakuló Egyházközségi Fegyelmi Bizottság.
(2) Az egyházmegyék szintjén megszervezett Egyházmegyei Fegyelmi Bizottság, Az egyházkerület szintjén megszervezett Egyetemes (Egyházkerületi) Fegyelmi Bizottság, illetve legfelsőbb szinten a Külön Fegyelmi Bizottság által végzi.

19. §.   (1) Minden közgyűlésen, presbiteri gyűlésen és az egyházkormányzat minden szabályos bizottsági gyűlésén jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek feltétlenül tartalmaznia kell: a szavazásra jogosult jelenlevők névjegyzékét, az előre meghirdetett és tényleges tárgysorozatot, név szerint az elnökséget, jegyzőket, hitelesítőket, valamint az elhangzott javaslatokat és határozatokat.
(2) A jegyzőkönyv egy-egy példányát meg kell küldeni a felettes egyházi hatóságoknak.

20. §.   (1) Az egyházi gyűléseken a szavazati jogokkal rendelkezők többségének törvényesen megnyilvánult akarata dönt.
(2) Szavazati joga és megválasztásra csak annak a nagykorú (18 életévet betöltött) egyháztagnak van, aki anyagilag is rendszeresen hozzájárul az egyház fenntartásához.
(3) A szavazás az egyházi gyűléseken általában nyílt.
(4) Fontosabb anyagi természetű, vagy elvi jelentőségű ügyekben az elnökség névszerinti szavazást rendelhet el.
(5) Választás és személyes természetű ügyekben az érintettek kérésére, vagy az elnökség döntése alapján, a közgyűlés jóváhagyásával elrendelheti a titkos szavazást.

21. §.   (1) Közgyűlés, illetve Zsinat csak a tárgysorozat ügyeiben hozhat érvényes határozatot.
(2) A Közgyűlés, illetve Zsinat határozatát csak egy újabb Közgyűlés, illetve Zsinat módosíthatja.
(3) Választásra vonatkozó határozatot azonban, az arra illetékes testület csak fegyelmi úton semmisíthet meg.

22. §.   (1) Közgyűlési illetve zsinati határozatok a gyűlésen történő kihirdetésük által lépnek hatályba.
(2) Más egyházi hatóság közigazgatási határozata, rendelkezése, a határozat vagy intézkedés közlésével (kihirdetésével, illetve kézbesítésével) lép hatályba.
(3) Választás eredménye csak a fellebbezési idő után, a választás eredménye kihirdetésétől számított 15 nap elteltével lép érvénybe, fellebbezés esetén azonban meg kell várni a választás érvényességét kivizsgálni illetékes hatóság döntését.

IV. FEJEZET
A LEKÉSZI SZOLGÁLAT

23. §.   (1) Az evangélium hirdetésére és szentségek kiszolgáltatására Jézus Krisztus Külön szolgálatot rendelt. Az egyház rendjének megfelelően ezt a szolgálatot az arra szabályszerűen elhívott (felszentelt) lelkész végzi.
(2) A lelkészszentelés a püspök kizárólagos joga és feladata.
(3) Lelkésszé szentelni csak megfelelő teológiai képzettséggel rendelkező, tiszta erkölcsű egyháztagot lehet, legalább egy évi lelkészjelölti szolgálat és a lelkészképesítő vizsga letétele után. A Teológiai Bizottság a jelölt lelkészi szolgálatra való alkalmasságát is megvizsgálja, és javaslatot tesz a püspöknek a jelölt felszentelését illetően.
(4) A lelkészjelölt a felszentelés alkalmával nyeri el a lelkészi címet és oklevelet.
(5) A lelkészek szolgálati jellege és a kegyelmi eszközökkel való szolgálatuk a lelkészi alkalmazás helyétől és az egyház kormányzási hatáskörétől függetlenül azonos.
(6) Az egyházi alkalmazásba lévő lelkész saját joga és kötelessége, az egyházi szolgálatok végzése: Isten igéjének nyilvános hirdetése, a szentségek kiszolgáltatása, a bűnökből való feloldozás, a házasság egyházi megáldása, az egyházi temetések végzése, és a hívek pásztorolása.

24. §. Szükség esetén a püspök részleges teológiai képzettségű, arra alkalmas, tiszta erkölcsű egyháztagot vizsga alapján lévitává szentelhet, s azt segédlelkészi minőségben kinevezheti lelkészi szolgálatra.

25. §. A püspök a gyülekezetépítés érdekében teológiai hallgatókat, a gyülekezeti (parókus) lelkész kérésére a gyülekezet arra érdemes és alkalmas tagjai sorából laikusokat is felhatalmazhat kisegítő istentiszteleti szolgálatra (igehirdetés és úrvacsoraosztás)

26. §. Az egyházkerületben végzett bármely lelkészi szolgálat tanítási tisztasága, a lelkész, lelkészjelölt illetve lévita, vagy kisegítő lelkészi szolgálatra felhatalmazott laikus etikai magatartása fölött, a püspök gyakorol felügyeletet.

27. §.   (1) A lelkész, helyettes lelkész, segédlelkész, lévita és a lelkészjelölt rendszerint fizetett alkalmazottja az egyháznak.
(2) Szolgálati lakásra jogosult, amelynek közköltségeit presbiteri határozat alapján az egyház magára vállalhatja.

28. §. A lelkészek nyugdíjazásuk után is megőrzik lelkészi jellegüket. Felkérésre, az illetékes lelkész beleegyezésével bármely lelkészi, istentiszteleti szolgálatot végezhetnek.

29. §. A lelkész, aki az egyházi szolgálatból kilépett, vagy akit fegyelmi eljárás következtében hivatalvesztésre ítélnek, elveszti lelkészi jellegét, lelkészi szolgálatot nem végezhet, liturgikus öltözetet nem viselhet és a lelkészi címet nem használhatja.

30. §. Amennyiben a lelkészi oklevél birtokosa megszakítás nélkül öt éven keresztül nem állt egyházi alkalmazásban, a Teológiai Bizottság vizsgálata és a püspök jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy lelkészként újra szolgálatba állhasson.

V. FEJEZET
AZ EGYHÁZKÖZSÉG SZEMÉLYZETE

31.       (1) Egyházi tisztséget csak olyan nagykorú, tiszta erkölcsű egyháztag tölthet be, aki megfelel a tisztséghez szükséges feltételeknek, rendszeresen részt vesz az egyház életében legalább három éve, és anyagilag hozzájárul az egyház fenntartásához.
(2) Az egyházi tisztségekre történő választás 6 évre szól, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a Kánon másként rendelkezik.
(3) Az újraválasztás megengedett.
(4) Az a tisztségviselő, aki 3 egymást követő szabályosan összehívott testületi gyűlésről igazolatlanul hiányzik, elveszti választás útján nyert tisztségét.

32. §.   (1) Az egyház a szükségnek megfelelően fizetett alkalmazottakat állíthat szolgálatba, lehetőleg saját tagjai sorából.
(2) Alkalmazni csak olyan nagykorú, tiszta erkölcsű személyt lehet, aki a szolgálatához szükséges feltételeknek megfelel.
(3) Az egyház elvárja alkalmazottaitól, hogy képességeik szerint bekapcsolódjanak és tevékenyen részt vegyenek annak az egyházközségnek gyülekezeti életében, amelyben szolgálatot teljesítenek, illetve amelynek területén állandó lakhelyük van.

33. §. A tisztségviselőket és alkalmazottakat szolgálatukban iktatásuk alkalmával jogaikról, kötelességeikről, kimutathatóan tájékoztatni kell.

34. §. Minden egyházi tisztségviselő és alkalmazott felelős az egyháznak szándékosan vagy gondatlanságból okozott kárért.

VI. FEJEZET
AZ EGYHÁZKÖZSÉG

35. §.   (1) Egy meghatározott területen lakó, evangélikus-lutheránus hívek közös vallásos gyakorlat végett törvényesen megszervezett vallásos közössége az egyházközség.
(2) Az evangélikus-lutheránus egyházközség felvállalhatja mindazon keresztyének lelki gondozását, akik azt igénylik.

36. §.   (1) Minden evangélikus-lutheránus szertartás szerint megkeresztelt, illetve betérési szándékát kinyilvánított, a helységből el nem költözött, vagy kitérési szándékát ki nem nyilvánított személy az egyházközség tagjának számít.
(2) Választójogú egyházközségi tagnak csak azon megkeresztelt és konfirmált egyháztagok számítanak, akik anyagilag is rendszeresen hozzájárulnak az egyházközség fenntartásához.

37. §.   (1) Az egyházközségi tagok jogai: részt vehetnek az istentiszteleteken, élhetnek az egyház kegyelmi eszközeivel, igénybe vehetik a lelkész és egyházi tisztségviselők hivatalos szolgálatait, igénybe vehetik az egyházi intézményeket, gyakorolhatják a fennálló törvényes rendelkezések között a választó és választhatójogot, konfirmálás után keresztszülők lehetnek, vallásügyi sérelmeik esetében kérhetik az illetékes egyházi szervek védelmét.
(2) Az egyházközségi tagok kötelessége: hogy vallásos és erkölcsös életet folytassanak, az istentiszteleteket látogassák, az egyház kegyelmi eszközeivel éljenek, gyermekeik megkereszteléséről és vallásos neveléséről gondoskodjanak, az egyház javát és jogos érdekeit tehetségük szerint előmozdítsák, az egyház fenntartásához rendszeresen hozzájáruljanak, az egyházi szabályrendeleteknek, rendelkezéseknek és az egyházi felsőbbség törvényes rendelkezéseinek engedelmeskedjenek, s az egyházi előjárókat tiszteletben tartsák.

38. §. Az egyházközség ügyintéző hivatala: a Lelkészi Hivatal.

39. §. A Lelkészi Hivatal felelős vezetője a gyülekezeti (parókus) lelkész, illetve annak törvényes helyettese.

VII. FEJEZET
AZ EGYHÁZMEGYE

40. §. A belmissziói és adminisztrációs tevékenység jobb megszervezésére és ellenőrzésére való tekintettel, több egyházközségnek egyházi vezetés, közigazgatás és rendtartás végett felsőbb hatósággá egyesülése alkotja az egyházmegyét.

41. §. Az egyházmegye legfőbb képviseleti, közigazgatási, és választói szerve az egyházmegyei közgyűlés.

42. §. Az egyházmegyei közgyűlés szavazattal bíró tagjai:
a) az egyházmegye elnöksége: az esperes és az egyházmegyei felügyelő, akadályoztatásuk esetén azok törvényes helyettesei;
b) az egyházmegyéhez tartozó megválasztott lelkészek és egyházközségi felügyelők, akadályoztatásuk esetén azok törvényes helyettesei;
c) választás alapján az egyházközségek képviselői; minden egyházközség annyiszor két képviselőt küld ki, ahány rendes lelkészi állást tart fenn.

43. §.   (1) Az egyházmegye végrehajtó és kormányzó szerve az egyházmegyei presbitérium.
(2) Az egyházmegyei presbitérium tagjai: az egyházmegye valamennyi tisztségviselője, kivéve a 2 pénzügyi ellenőr és a fegyelmi bizottsági tagokat.

44. §.   (1) Az egyházmegyei presbitérium elnöksége: az esperes és az egyházmegyei felügyelő, akadályoztatásuk esetén azok törvényes helyettesei.
(2) Az egyházmegyei presbitériumot az egyházmegyei elnökség meghívó-levél által hívja össze, amelynek tartalmaznia kell a gyűlés pontos helyét, idejét és napirendjét.
(3) Az egyházmegyei presbitérium rendszerint félévenként ülésezik, de a szükségnek megfelelően bármikor összehívható.

45. §.   (1) Az egyházmegye legfőbb lelkészi képviselője és vezetője az esperes.
(2) Az esperest egyszerű többséggel (fele + 1) választják az egyházközségi közgyűlések, az egyházmegye megválasztott és legalább 10 éve egyházi szolgálatban álló lelkészei sorából.

46. §.   (a) Az egyházmegye legfőbb nem lelkészi képviselője, vezetője az egyházmegyei felügyelő.
(b) Az egyházmegyei felügyelőt egyszerű többséggel (fele + 1) az egyházközségi közgyűlések választják, az egyházközségek nem lelkészi tisztségviselői sorából.

VIII. FEJEZET
AZ EGYHÁZKERÜLET

47. §.   Az egyházmegyékbe szervezett egyházközségeknek egyházi vezetés és közigazgatás végett legfőbb hatósággá való egyesülése alkotja az egyházkerületet.

48. §.   Az egyházkerület legfőbb képviseleti és közigazgatási, törvényhozó és választói, valamint teológiai döntést hozó szerve a Zsinat.

49. §.   A Zsinatot az egyházkerületi elnökség hívja össze: minden tagjának írásbeli meghívót küld, legalább 3 hónappal előbb, megjelölve a pontos helyet, időt és tárgysorozatot.

50. §.   (1) A Zsinat rendszerint 3 évenként ül össze, szükség esetén bármikor összehívható, rendkívüli esetben írásbeli meghívót küldenek 1 hónappal előbb, megjelölve a pontos időt, helyet és tárgysorozatot.
(2) A zsinati tagok 1/3-ának írásbeli kérésre az elnökség 3 hónapon belül köteles összehívni a Zsinatot.

51. §.   (1) A zsinat határozatképes:
a) ha szabályszerűen hívták össze;
b) ha szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább fele + 1 jelen van és minden egyházmegye képviselteti magát.
2) A Zsinat összetételéről, és működéséről külön szabályzat rendelkezik

52. §.   Az egyházkerület legfőbb kormányzó, végrehajtó szerve az egyházkerületi presbitérium.

53. §.   (1) Az egyházkerületi presbitérium elnöksége a püspök és az egyházkerületi felügyelő. Akadályoztatásuk esetén ezek törvényes helyettesei.
(2) Az egyházkerületi presbitériumot az elnökség legalább 30 nappal előbb hívja össze meghívólevél által, amelynek tartalmaznia kell a gyűlés pontos idejét, helyét és tárgysorozatát.
(3) Az egyházkerületi presbitérium rendszerint évenként ülésezik, de szükség szerint bármikor összehívható.

54. §.   Az egyházkerületi presbitérium határozatképes:
a) ha szabályszerűen hívták össze;
b) és ha tagjainak legalább fele + 1 jelen van.

55. §.   Az egyházkerület képviseleti és ügyviteli szerve az Elnökség.

56. §.   Az Elnökség tagjai: a püspök és az egyházkerületi felügyelő

57. §.   A püspök lelkipásztora az egyházkerület híveinek és lelkészeinek, az egyházkerület legnagyobb méltóságú lelkészi képviselője a hatóságok, más felekezetek, bel- és külföldi, egyházi és világi intézmények, szervezetek stb. előtt, és az egyházi közigazgatás és a püspöki hivatal legfőbb vezetője.

58. §.   Az egyházkerületi felügyelő a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház legfőbb méltóságú nem lelkészi vezetője és képviselője, a hatóságok, bel-és külföldi, egyházi és világi intézmények, szervezetek stb. előtt.

59. §.   (1) Az Egyházkerületi Vezetőségi Tanács elsősorban a püspök tanácsadó testülete, és intézkedik mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak kimondottan az egyházkerületi presbitériumra és a Zsinatra, illetve amelyekre az egyházkerületi presbitériumtól felhatalmazást kap, s mely ügyek sürgős volta nem engedi, hogy az illetékes presbitérium intézkedésére várjon az egyház.
(2) Az Egyházkerületi Vezetőségi Tanács dönt a kiosztásra kerülő segélyek fölött.

IX. FEJEZET
AZ EGYHÁZI FEGYELEM

60. §.   Az egyház illetékessége.
Az Egyházi Fegyelmi Bizottságok elé tartoznak:
Az egyházi fegyelmi vétségek.
A választások érvényessége tárgyában felmerült panaszok.
Az egyházi közigazgatási és vagyonügyi természetű panaszok és vitás kérdések.

Az egyház iránti hűség és egyéb kötelességek megszegésének esetei.

61. §.   (1) Az egyház fegyelmező munkáját Egyházi Fegyelmi Bizottságok által gyakorolja.
(2) Az Egyházi Fegyelmi Bizottságok:
Az Egyházközség Fegyelmi Bizottság.
Az Egyházmegyei Fegyelmi Bizottság.
Az Egyetemes Fegyelmi Bizottság.
A Külön Fegyelmi Bizottság az Egyházegyetem Elnöksége és az Egyetemes Fegyelmi Bizottság tagjainak a fegyelmi ügyében való eljárásra.
(3) Az egyházi fegyelmezésről és fegyelmezési eljárásról külön szabályrendelet rendelkezik.

X. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

62. §.   A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház minden tekintetben azonos a Romániai Zsinatpresbiteri Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházzal, és annak minden tekintetben jogutódja.

63. §.   (1) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház egyházmegyéinek, egyházközségeinek, intézményeinek, ingó- és ingatlan javai a felsorolt intézmények esetleges megszűnése esetén az egyházkerület tulajdonában mennek át, és felettük az egyházkerületi presbitérium rendelkezik.
(2) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház teljes megszűnése esetén, annak jogutódja a Lutheránus Világszövetség (Lutheran World Federation), az egyház (minden) ingó és ingatlan javai ennek tulajdonába mennek át.

64. §. A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház a jelen statútummal összhangban, a Zsinat alkotta jogszabályok és más önkormányzati joggal bíró testületei által alkotott szabályrendeletekkel, rendelkezésekkel önállóan kormányozza magát.

65. §. A jelen Statútum megváltoztatása vagy módosítása a Zsinat újabb, érvényes határozatával történik.

Elfogadta a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház 2007. szept. 7-én Kolozsváron tartott Zsinata.

Elismerte a Román Kormány 2008.04.09-én, a 400-as számú Határozatban. Megjelent a 296 számú Romániai Hivatalos Közlöny, I részében, 2008.04.16.-án.